Galéria

fivpozitiv.hu - Facebook közösség 

Az immunrendszer

 

Az immunrendszer rövid ismertetője

Mi az immunrendszer feladata?
Az immunrendszer feladata elsősorban, hogy kiszűrje a szervezet számára idegen anyagokat (antigének, immunogén anyagok) és kiküszöbölje őket. A szervezet számára idegenek lehetnek a különféle mikroorganizmusok (baktérium, gomba, vírus) és azok anyagcseretermékei, továbbá az olyan anyagok melyekkel a szervezet magzati életének bizonyos szakaszáig nem találkozott.


Hogyan alakul ki védettség egy bizonyos kórokozó ellen?
Általában az jellemző, hogy az állat természetes úton fertőződik meg a kórokozóval és ha a szervezete képes legyőzni, akkor hosszabb-rövidebb ideig tartó védettséget alakít ki ellene, ezt nevezzük
természetes úton szerzett aktív immunitásnak. Erre az elvre épül a ma forgalomban lévő vakcinák többsége: elölt vagy legyengített kórokozót juttatnak az állat szervezetébe és ugyanúgy immunválaszt váltanak ki, mint a természetben jelenlévő kórokozók, ezt nevezzük mesterségesen szerzett aktív immunitásnak. A mesterségesen kiváltott immunreakciónak az a nagy előnye, hogy állataink nem betegszenek meg, de a szervezetük találkozik a betegséget okozó mikroorganizmussal és védettség alakul ki ellene.
Van az immunitásnak egy másik formája: ez a
passzív immunitás. Itt nem kórokozó juttatják a szervezetbe, hanem az ellene képződött ellenanyagot. Ennek is létezik természetes és mesterséges formája.

Természetes passzív immunitás: Pl. a magzatoknál a méhlepényen át kapott anyai ellenanyagok, illetve a születés után a colostrummal felvett ellenanyagok.

Mesterséges passzív immunitás: Mikor kész ellenanyagokat juttatnak az állatba, ezt szérumnak nevezik. Hatásuk általában rövidebb, mint a vakcináké.

Hogy néz ki az emlős állatok immunrendszere?
Immunrendszerük alapja még a magzati korban kezd kialakulni az első őssejtek megjelenésével: ezek a szikhólyagban és a májban termelődnek, a későbbi fejlődési szakaszokban az őssejt termelést a csontvelő veszi át.
A sejtek közötti tér nem légüres, hanem a sejteket folyadék veszi körül, ez a nyirokfolyadék. Ezt a folyadékot a nyirokhajszálerek vezetik el, ezek nagyobb erekbe szedődnek össze, majd előbb-utóbb egy nyirokcsomóba érkeznek. A nyirokcsomók a nyirok szűrését, megtisztítását végzik, majd a kilépő ereken keresztül lép ki a nyirokfolyadék a nyirokcsomóból. A nyirokcsomók a nyiroktüszők halmazából tevődnek össze. A nyirokerek a két fő nyirokvezetékbe csatlakoznak.
Az immunrendszer részeit képezik a különféle nyirokszervek, melyekből két típust különböztethetünk meg:

Elsődleges nyirokszervek: Olyan szervek tartoznak ide, amelyek feladata, hogy kiszűrjék a testnedvekből ezeket az őssejteket és olyan sejtekké alakítsák őket, amelyek képesek felismerni az idegen kémiai anyagokat és fel tudnak lépni velük szemben. Ezek a sejtes elemek a limfociták (fehérvérsejtek). Ide tartozik a csecsemőmirigy, mely a szegycsont mögött található és a csontvelő.

Másodlagos nyirokszervek: Olyan szervek tartoznak ide, ahol a limfociták másodlagos érése történik. Nem létfontosságúak a szervezet számára eltávolításuk után a megmaradt nyirokszervek tökéletesen képesek pótolni az eltávolított helyét. Ide tartozik pl. a lép, a mandulák.

Hogyan védekezik a szervezet a kórokozókkal szemben?
A csecsemőmirigyben olyan limfocitákat termelődnek, amelyek az idegen sejtekre reagálnak, mint pl. egy baktérium. Ezután ezek a limfociták a vérárammal egy nyirokcsomóba vándorolnak, ahol átalakuláson mennek keresztül: képesek lesznek megkötni az idegen anyagot, így felismerhetővé teszik a többi limfocita számára, akik elpusztítják azt. Képződnek másfajta limfociták is, ők a csontvelőben termelődnek és sorozatos osztódás révén differenciálódnak, majd ezután a másodlagos nyirokszervekbe vándorolnak, ahol a későbbiek folyamán találkoznak az antigénnel és újabb változásokon mennek keresztül ennek hatására. Ezeknek a limfocitáknak egy részéből memóriasejtek képződnek, melyek sokáig őrzik a találkozás emlékét, így egy újabb találkozáskor a szervezet gyorsabban le tud számolni az idegen anyaggal, míg a másik részükből olyan sejtek amelyek ellenanyagot képesek termelni és így képesek megkötni az idegen anyagot, majd az ellenanyag a megkötődött immunogén anyaggal kicsapódik, és az odaérkező bekebelezésre képes sejtek „eltakarítják". A limfociták a szervezet olyan védelmi vonalát képezik, amelyek működése egy konkrét idegen anyaghoz kapcsolódik, tehát specifikus.
Vannak olyan védekezőelemek, melyek minden bekerült idegen anyaggal szemben hasonlóan lépnek fel, így az ő védekezésük az ún. nem specifikus védekezés. Ide tartoznak pl. a bekebelezésre képes fehérvérsejtek és az interferon, mely a vírussal fertőzött sejtben keletkezik, majd abból kikerülve egy egészséges sejt receptorához kapcsolódva megakadályozza, hogy a vírus a még nem fertőzött sejt receptorához kötődjön, így nem tudja fertőzni tudja azt, illetve olyan anyagcsere-változásokat hoz létre sejten belül, amelyek arra irányulnak, hogy a vírusalkotók szintézisét megakadályozzák illetve a már meglévőket tönkretegyék.
Az interferont ma már hazánkban is használják állatok gyógykezelésére, olyan vírusfertőzések esetén is reménykedhetünk benne, amelyek ma még gyógyíthatatlanok. Ha nem is gyógyul meg teljesen az állat én saját tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy az egyik leghatékonyabb eszköz arra, hogy gyógyíthatatlan, vírusfertőzésben szenvedő állat életét meghosszabbítsuk, és mellékhatásai is viszonylag enyhék pl. a kemoterápiához képest. Jelen pillanatban nem kapható itthon a kutyának, macskának szánt interferon készítmény, humán készítményeket adnak helyettük. Elég kevés a tapasztalat itthon az interferonnal kapcsolatban meglehetősen magas ára miatt. Én úgy gondolom, hogy állataink vakcináztatása mindenképpen olcsóbb, ugye
önök is így gondolják?

2007-02-26 13:10:52 

 

Forrás: http://www.allatbetegseg.hu/index.php?go=show&id=15&subcat=0&cat=1