Galéria

fivpozitiv.hu - Facebook közösség 

Gyakran ismételt kérdések a FIV-ről
Eredti cikk: Bud s FIV FAQs


1. Mi az a FIV?
2. Miből tudhatod, hogy a macskád FIV-fertőzött?
3. Miben különbözik a FIV az AIDS-től?
4. Miben hasonlít a FIV és a HIV?
5. Mennyire ismert a FIV?
6. Minden FIV egyforma?
7. Hogyan okoz kárt a FIV?
8. Megelőzhető a FIV fertőzés?

 

1. Mi az a FIV? 

Akiknek a macskája nem FIV-fertőzött, vagy nem tartanak macskát, sokszor még nem is hallottak erről a betegségről. A FIV (Feline Immunodeficiency Virus) a HIV macskákra veszélyes változata. Ez a retrovírusok közé tartozó ún. lentivírus (lassú működésű vírus). Az ilyen vírusok RNS-e DNS-sé alakul, hogy beépülhessen a gazdaszervezet specifikus örökítőanyagába.
A macskák között a fertőzés többnyire harapással terjed, ezért a kertes házban tartott, szabadon kóborló macskák - főleg a nem ivartalanított hímek - nagyobb veszélynek vannak kitéve gyakori territoriális küzdelmeik miatt. Mivel Bud-ot igen fiatalon elhagyták, feltehetően ilyen úton fertőződött meg. A fertőzés szexuális érintkezéssel is terjed, vaginális úton és párosodás közben ejtett harapások útján egyaránt, de az anyaállat is örökítheti szülés előtt és után egyaránt. Széles körben elterjedt, hogy az anyaállat-kölyök fertőzés (vertikális fertőzés) ritka, a megbízható források azonban összetettebb képet vázolnak fel.
Egy tanulmány szerint a FIV igen könnyed terjedhet az anyáról az utódra a méhben, de a szülés után igen ritkán alakul ki fertőzés. Egy másik tanulmány 22%-os átadási arányt állapított meg, míg egy harmadik szerint abban az esetben, ha az anyaállat a vemhesség alatt fertőződik meg, az utódok megfertőződésének esélye kb. tízszer nagyobb. Egy friss tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a laboratóriumi kísérletek túlzó eredményeket hoztak az anyai fertőzések számát illetően a természetben tapasztaltakhoz képest. A szoptatás is egy lehetséges út az anyai fertőzés számára. Egy kutatás több vírust talált egy egységnyi tejben, mint az azonos mennyiségű vérplazmában.
Összefoglalva, a vertikális átadás, noha nem olyan gyakori, mint a „peer-to-peer", horizontális átadás, korántsem nevezhető ritkának.
A fertőzés gyakoribb (horizontális) formája viszonylag rövid rosszullétet eredményez, ami jellemzően több napos lázzal és hónapokig tartó neutropénia (a fehérvérsejtek egy bizonyos típusának, a neutrofileknek a hiánya) kialakulásával, valamint a nyirokcsomók megduzzadásával (lymphadenopathia) jár, ami akár kilenc hónapig is tarthat. Ezt követően az előzetes fertőzési tünetek enyhülnek. Annak ellenére, hogy némi károsodás ekkor már történt, a macska látszólag visszanyeri az egészségét. Jól meghatározható lappangási idő azonban nincs. Elhúzódó harc kezdődik a sejtek szintjén (főleg a nyirokrendszerben), végül pedig a macska szimptomatikussá válik.

 

2. Miből tudhatod, hogy a macskád FIV-fertőzött?

A FIV megállapításához használt standard teszt az ELISA-próba (Enzyme-Linked Immunosorbent Assay), amit a macskaleukémia vírus kimutatására is használnak. Ellenőrző kutatások szerint a próba 95%-ban pontos egyértelmű eredmény esetén, és megbízhatósága valamivel kevesebb, mint 80%, ha a kevésbé egyértelmű eredményeket is számba vesszük. A téves kimutatások többnyire a pozitív eredmények közül kerülnek ki.
Egy pozitív teszt ennek megfelelően azt jelenti, hogy a macska „valószínűleg" hordozza az FIV-et, azonban a téves pozitív eredmények gyakoribbak, mint az a fenti statisztikák alapján várható lenne. Ha a teszt pozitív lesz, a macskatartónak ragaszkodnia kell egy ellenőrző Western Blot Electropherosis teszthez, ami sokkal kisebb valószínűséggel hoz tévesen pozitív eredményt. Egyes országokban az IFA (Immunfluorescence Assay) teszt szintén elfogadott, mint ellenőrző teszt. Mivel azonban mindhárom teszt a FIV antitesteket mutatja ki, nem pedig magát a vírust, három körülmény is okozhat téves eredményt.
Az első, hogyha az állat csak rövid ideje fertőződött meg, mivel hat-nyolc hét is eltelhet, mire az antitestek megjelennek a véráramban. (fals negatív - szerk.)
A másik lehetőség a vírushordozó anya kölykeire vonatkozik. Gyakran a kölykök tesztje azért lesz pozitív, mert az anyaállat továbbadja az antitesteket, még ha a vírust magát nem is. (fals pozitív - szerk.) Három-hat hónap is eltelhet, mire egy egyébként egészséges kölyök negatív tesztet produkál. Egy friss tanulmány ugyan azt állapította meg, hogy három hónap is elégséges, mégis lehet hallani olyan tesztekről, amelyek pozitív eredményt hoztak a negatív antitest-állapot ellenére is, akár egy teljes év elteltével. Minden, három hónapos korban pozitív tesztet adó macska esetében érdemes óvatosnak lenni és hat hónapos korban megismételtetni a tesztet.
A harmadik körülmény a megelőző FIV vakcina okozta immunitás (lásd a 8. ábrát). (fals pozitív - szerk.) Az egyetlen, a vírus jelenlétét kimutató teszt a PCR (Polymerase Chain Reaction), ami mesterségesen előállított vírustörzseket tartalmaz, amelyek biokémiailag kötődnek fertőző párjukhoz, ezzel kimutatva a vírusok jelenlétét, típusát és számát. A PCR teszt többszöri elvégzése tovább növeli a megbízhatóságot, és persze egyes laborok jobbak, mint a többi. A pozitív eredmény egy jobb laborból általában megbízhatóbb, noha téves negatív eredmények itt is előfordulnak. A különféle FIV tesztek használhatóságáról és korlátairól és a problémák megközelítéséről itt olvasható a teljes cikk. ("Understanding and Applying FIV Testing")
Bud két évesen produkált pozitív eredményt az ELISA-val. Évekkel később (10 éves korában) az eredmény Western Blottal lett ellenőrizve, mert egy szkeptikus parazitológus „biztos volt benne", hogy nem élhetett volna ilyen sokáig az FIV-vel. PCR teszt is készült, Bud vírusterheltségének leellenőrzéséhez (lásd: Eredmények).

 

3. Miben különbözik a FIV az AIDS-től?

Az AIDS a FIV-fertőzés utolsó stádiuma. A kezdeti fertőzés és a FIV-tünetek megjelenése között eltelt idő hossza változó. Néhány macska esetében 8-10 év, vagy még több is eltelhet mielőtt bármilyen tünet jelentkezne, bár általában ez az idő 5 évre tehető. Egy tanulmány szerint az „AIDS-szerű" betegségben szenvedő macskák átlagéletkora 10 év. Néhány faktor talán kimutathatja, hogy bizonyos macskáknál miért alakul ki a betegség gyorsabban, mint másoknál, más faktorokat azonban még egyáltalán nem értünk.
Az anyjuk által megfertőzött kölykök általában rövidebb életkilátásokkal rendelkeznek, mint a felnőtt korban megfertőzöttek. Persze „átlagos" macskák nem léteznek. A FIV folyamatát meghatározó változókról a teljes cikk elérhető itt. ("Contributing Causes of FIV Disease Progression")
Bud, noha már két évesen kiderült, hogy FIV pozitív, nem vált egyértelműen szimptomatikussá kilenc éves koráig. A HIV-szakaszok gyakorlatát követve néha egy ARC (AIDS-related complex) elnevezésű köztes szakasz is szóba kerül a FIV-vel kapcsolatban, a károsodott immunrendszer tüneteinek megjelenésétől a végső fázis sokkal károsabb immunhiányos állapotáig eltelt időszak megjelölésére. Ez a terminus a legjobb esetben is csak nagyjából alkalmazható a FIV esetében. Az ARC fázisra jellemzőek a szájüreg és/vagy a légúti fertőzések, a hasmenés, az időszakos láz és a súlyveszteség.
Az AIDS-határ azoknak a specializálódott sejteknek a számától függően húzható meg a HIV esetében, amelyek a leginkább pusztulnak az immunrendszer pusztulása miatt, illetve az AIDS-hez köthető betegségekhez, mint a Kaposi-szarkóma, vagy a szájpenész (thrush), melyek mindig a súlyos immungyengeség kísérőjeként jelentkeznek. Ezeknek a betegségeknek nincsenek egyértelmű párhuzama a macskáknál, a releváns speciális sejteket kimutató tesztek pedig nem alkalmazhatók széles körben. Emiatt jóval nehezebb pontosan meghatározni az AIDS-határ kezdetét.
A következők bármilyen kombinációja utalhat végstádiumú betegségre: folyamatosan fennálló alacsony vörös- és/vagy magas fehérvérsejtszám/különbség, váratlan testsúlycsökkenés, „rossz közérzet", szervi diszfunkciók, véletlenszerű fertőzések, retinadegeneráció, gyenge reakció az antibiotikumokra, láz.
Becslések szerint tíz FIV fertőzött macskából csak kb. háromnál alakul ki AIDS, bár a FIV szerepet játszhat abban is, ha az állat egyéb okból pusztul el. Bud betegsége soha nem érte el az AIDS-fázist, de évekig súlyos hatásait tapasztalta a betegségnek, és erősen meggyengült az immunrendszere, amikor végül is rákban pusztult el.

 

4. Miben hasonlít a FIV és a HIV?

A FIV és a HIV annyira hasonló betegségek, hogy FIV-fertőzött macskákat rendszeresen használnak HIV-kutatások során. Évente több ezer macskát fertőznek meg, hogy a kutatók pontosan megfigyelhessék a betegség működését és tesztelhessék a terápiás szereket. Sok terápiás szer, ami hatékony a HIV ellen, hatékony a FIV ellen is, és fordítva, bár nem minden esetben. Egyes genetikusok szerint a FIV régebbi eredetű a HIV-nél, akár már 3-6 millió éve létezhet.
Az egyik genetikai elmélet szerint a FIV valamikor a távoli múltban alakult ki egy patásokra jellemtő immundeficiencia-vírusból, majd a fajok közti határt átugorva a majmokat fertőző SIV-vé alakult, amiből végül az emberekre átterjedve létrejött a HIV. Annak ellenére, hogy egy laboratóriumi dolgozó állítólag megfertőződött egy (feltehetően mesterséges) FIV-törzzsel, valószínűtlen, hogy hétköznapi körülmények mellett a vírus emberek között is átadható lenne. Számos lényeges különbség is van a két betegség között: a macskáknak például elég vírus fordul elő a nyálában ahhoz, hogy terjesszék a betegséget, míg az embereknek úgy tűnik, nem. Ezzel ellentétben, bár előfordul, a szexuális érintkezés nem gyakori útja a FIV terjedésének, nem úgy, mint a HIV esetében.
Genetikai és biokémiai szinten is vannak eltérések. Genetikailag a FIV jobban alkalmazkodik a hordozóhoz, és mivel egyszerűbb szerkezetű, kevésbé specializált. A FIV azonos szerkezeti és enzimatikus géneket foglal magába, mint a HIV (lásd az oldal tetején, balra), de hiányzik belőle néhány további gén, amelyek specializált fehérjéket kódolnak sajátos funkciókkal, mint a TAT ("Transactivator of transcription," a vírus transzkripciójának gyorsításához), a VPR ("Viral protein R,"a sejtmagba való importálás szabályozására), a NEF ("Negative regulatory factor," a gazdaszervezet immunsejt-aktiválásának szabályozásához) és a VPU („Viral protein U," az új vírusok kibocsátásának szabályozására).
A FIV tartalmaz egy többfunkciós gén-szerű szerkezetet, az „Orf-A"-t ("Open Reading Frame A"), amit az intenzív tanulmányozás ellenére sem értünk teljesen, de úgy tűnik, hogy ellát néhányat a „hiányzó" HIV-TAT gén és több más specializált gén funkciói közül is. Biokémiailag a FIV és a HIV egyaránt többféle receptort is használ a gazdaszervezet sokféle immunjelző fehérjéjéhez (a chemokinekhez) a sejtbe való bejutáshoz, de a FIV elsődleges társ-receptora, a CXCR4 egyben a HIV másodlagos receptora a fertőzés késői szakaszáig, míg a CCR5, a HIV elsődleges társ-receptora (a CCR3 mellett) csak a FIV néhány láncában fordul elő, ahol minden jel szerint az elsődleges társ-receptor működését fokozza.
Az utóbbi időben fedezték fel, hogy a FIV vírus borítékja CD4+ sejtek egyik külső molekulájához kötődik, a CD134-hez, nem pedig közvetlenül a CD4+ sejthez, mint a HIV esetében. A fentiek azonban csak kiragadott példák. (A vírus ciklusa és a fertőzés mechanizmusa a Bud Terápiás Útmutatásai oldalon találhatók.)
A FIV-et általánosságban kevésbé tartják pusztító betegségnek a HIV-nél, a kilátások pedig jobbak, mert a vírustörzsek nagyobb változatossága miatt a virulencia és a betegség megjelenése is többféle, így enyhébb is lehet. Bár a laboratóriumi vizsgálatok azt a benyomást keltik, hogy a FIV végzetes, sokat lehet hallani FIV-pozitív macskákról, amik normális élettartamot érnek meg, és amikor elpusztulnak, az ok gyakran nem is köthető a FIV-hez.

 

5. Mennyire ismert a FIV?

Az állatorvosi közösségben korábban ijesztő szintű volt a FIV-vel kapcsolatos érdektelenség. Egyes orvosok továbbra is túlbecsülik a fertőzés veszélyét, leprásként kezelik a FIV-fertőzött macskákat a rendelőben, a sterilitás abszurd szintjét vezetik be a többi macska védelmében, mintha a betegség a szopornyicához hasonlóan felületi szennyezéssel terjedne, vagy alkalmi érintkezéssel, mint a macskaleukémia. Egyesek nem ismerik a számos tényezőt, amik befolyásolják a betegség kimenetelét, ezért alul-, vagy túlértékelik a FIV-pozitív macskák prognózisát.
A HIV-vel való rokonsága miatt a FIV-vírust és az általa okozott betegséggel kapcsolatban kiterjedt kutatások folytak, és a kutatók már régen felismerték, hogy a HIV és a FIV közötti hasonlóságok és eltérések felismerése nagy jelentőséggel bírhat az emberi betegség megértésében. Ennek a rokonságnak egyaránt vannak jó és rossz oldalai. Negatívum, hogy emiatt több ezer macskát fertőztek meg szándékosan és áldoztak fel sokszor apró részletek tanulmányozásához. Különösen sajnálatos az a tény, hogy a kutatók - többnyire tudatosan csúsztatva - ismert (a HIV-hez jobban hasonlító) vírustörzseket használtak olyan mennyiségben és módon (főleg parenterális úton) az immunrendszer legyőzéséhez, ami természetes körülmények között nem jöhet szóba. Ennek eredménye képpen jóval rémisztőbb kép alakult ki a betegségről, mint amit a külvilágban előforduló variánsok indokolnának.
Másrészt viszont az FIV kutatására soha senki nem fordított volna annyi időt és pénzt, mint ami végül is jutott rá, ha nem lenne hasonló a HIV-hez. Noha sok mindent meg kell még érteni a két betegséggel kapcsolatban, a sok millió dollár, amit a HIV megismerésére és kezelésére költöttek, az FIV megismerésében is sokat segített, mégis viszonylag kevés gyógyszerészeti ismeret került át az állatgyógyászatba. A vizsgálatok során a standardok gyakran nem érték el a humán medicinában megkövetelt szintet.

 

6. Minden FIV egyforma?

A vírus burkának genetikai változatai alapján a FIV-nek öt elkülöníthető típusa létezik, A-tól E-ig megjelölve. Bizonyos Texasban talált egyedi esetek egy lehetséges F-típus létezése utalnak, ami talán a B-típusból alakult ki. Bizonyos egyedi vírusok ugyanakkor köztudottan nem sorolhatók be sehová. Egyetlen városban (a németországi Münchenben) három különböző típust (ún. kládot) találtak, és még egy vírust, ami nem volt besorolható. Minden klád különböző fertőzőképességű törzseket tartalmaz. Az „A" és a „B" klád a legelterjedtebb világszerte, ahogy az USA-ban is. Az „A" klád gyakoribb az USA nyugati részén, míg a keleti területen a „B" klád az elterjedtebb. Mivel egyazon macskát több különböző törzs is megfertőzhet, rekombinációval létrejöhetnek és létre is jönnek új, kevert típusú vírusok.
A „B" kládot tartják a legrégebbinek az alapvető típusok közül, genetikailag ez a legváltozatosabb, és ez alkalmazkodik leginkább a gazdaszervezethez. A „B" kládra általában magasabb vírusszám jellemző, mint az „A"-ra. Egy tanulmány szerint érdekes módon a „B" klád vírusszáma intravénás fertőzés esetén nagyobb volt az „A" kládra jellemzőnél, de az eredmény fordított volt nyálkahártyán keresztül történő fertőzés esetén.
A különböző vírusformáknak tehát eltérő a fertőzési dinamikája. Bud vírusa a „B" kládhoz tartozott, de a PCR tesztelés során jó ideig nem volt pontosan meghatározható. A törzsek és altörzsek - Főleg a „B" klád esetében - nagy diverzitást mutatnak a génszerkezetükben, mivel a FIV rendkívül instabil vírus, bár a mutációs rátája kisebb a HIV-nél.
A macskafélék több mint feléről derült ki, hogy megtalálhatók náluk a FIV antitestek, de jelenlegi tudásunk szerint csak a házimacskáknál fejlődik ki az AIDS, bár az oroszlánok és gepárdok kérdése némileg ellentmondásos. Az elmélet szerint ennek az az oka, hogy a vírus elég ideig létezett a természetes populációkban ahhoz, hogy a természetes kiválasztódás útján kialakuljon bizonyos fokú ellenállóképesség.

 

7. Hogyan okoz kárt a FIV?

A macskák hosszú ideig képesek elegendő sejtet (leginkább T4, vagy CD4+ típusú limfocitát) előállítani az elvesztettek helyett, hogy megfelelő szinten tartsák az immunrendszerük működését, de végül ez már nem tartható fenn. A FIV betegség legaljasabb tulajdonsága, hogy önmaga ellen fordítja az immunrendszert, többféle módon is.
A vírus kiiktatására való képtelenség miatt az immunrendszer krónikusan aktív állapotban marad (a vírus csak az aktivizált sejtek magjába tud behatolni), a folyamat során pedig sok egészséges sejt is elpusztul az immunrendszer belső szabályozásának, az apoptózisnak, más néven programozott sejthalálnak a révén. A normál ciklusban lévő limfociták „forgalma" megnő. A vírus az adott törzsre jellemző mértékben mutálódik, a már említett társreceptorok hatékonyságának növeléséhez, a fertőzés terjedésének gyorsításához és a megfertőzhető sejttípusok körének növeléséhez. Végül a gyulladás és az aktivált állapot okozta fibrózis következtében a nyirokcsomók, a thymus és a szervezet CD4+ sejtjeinek többségét tartalmazó bélcsatorna limfoid szöveteinek szerkezete összeomlik, mindez pedig immungyengeséget idéz elő, ami ettől a ponttól már független a vírus szaporodásától.
Amikor a CD4+ limfociták száma egy bizonyos szint alá esik, vagy amikor ezek és az immunrendszer más sejtjei túl kevéssé ingerelhetővé (anergikussá) válnak, a macska fogékonnyá válik olyan betegségekre is, amiket egyébként nem kapna el. Összességében az immunválasz vírusfertőzés okozta erőteljes torzulása a betegség egyik lényeges jellemzője, ami gyulladásos betegségek széles körének teszi ki a macskát. A túlzott immunaktivitás, a tumorok elleni védekezési képesség csökkenése, illetve ezek együttesen növelik bizonyos rákos megbetegedések kockázatát. Sok FIV-központ jelentett FIV-hez köthető rákot, mint a hosszú távon vizsgált populációkra jellemző halálozási okot, gyakran olyan macskák esetében is, amik nem, vagy alig mutattak FIV-re jellemző tüneteket. A FIV és a limfóma oldal megtekintéséhez kattintson ide. ("FIV and Lymphoma")

 

8. Megelőzhető a FIV fertőzés?

A legjobb megelőzés, ha a lakásban tartjuk a macskát. A közelmúltban mutattak be egy FIV vakcinát (Fel-O-Vax), ami jelentős, ha nem is teljes védelmet biztosít a fertőzés ellen. A vakcina kettős típusú, az „A" és „D" klád altípusaiból készült.
Kezdetben felmerültek kételyek azzal kapcsolatban, hogy a vakcina megfelelő védelmet nyújt-e más típusok, különösen a legelterjedtebb B klád ellen, de egy 2006-os tanulmány bizonyította, hogy a vakcina hatásos a „B" klád mindkét tesztelt törzse ellen.
A védettség alapja nem az antitestek termelése, hanem a sejtimmunitás növelése. Egy közelmúltbeli, 2010-es vizsgálat 71%-os fertőzésvédettséget állapított meg a B klád egyik vírusával szemben. Brit tudósok megfigyeltek egy, a vakcinára rezisztens vírustörzset (ironikus módon az „A" kládhoz tartozott), az európai szkeptikusok pedig az európai szabadon megtalálható vírusokkal kapcsolatos szegény kutatási eredményekre panaszkodnak.
Sokan, köztük állatorvosok is, azért félnek, mert egy beoltott macska pozitív FIV-antitest tesztet produkál, ami elaltatáshoz vezethet, ha az állat menhelyre kerül, ahol a szűrés hozzátartozik a rutinhoz. Jelenleg nincs forgalomban olyan klinikai antitest-próba, amivel meg lehetne különböztetni a valóban FIV-pozitív macskákat a Fel-O-Vax-szal oltottaktól. (A macskaleukémia-vírus tesztjétől eltérően a FIV-tesztek az antitesteket mutatják ki, nem pedig a vírus antigénjeit.) A PCR tesztelés (RNS vagy DNS kimutatásához) lehetővé teszi a megkülönböztetést, azonban, ahogy azt már korábban említettük, a laborok megbízhatósága változó, a negatív eredmények pedig nem tekinthetők teljes mértékben megbízhatónak.
Japánban kifejlesztettek egy vakcina-elkülönítő ELISA antitest-próbát, aminek az ellenőrző vizsgálatát a Floridai Egyetemen végezték el, azonban annak ellenére, hogy a vizsgálati eredményeket több amerikai gyártónak is bemutatták, egyik sem kezdett bele a kereskedelmi célú gyártásba.
Évenkénti emlékeztető-oltásra is szükség van, és előfordulhat, hogy a vakcina helyén szarkóma alakul ki. Végeredményben, mivel a fertőzés nem terjed könnyen, sokan inkább nem oltatják be a békés macskákat olyan háztartásokban sem, ahol FIV-pozitív és negatív macskák élnek együtt. A FIV alkalmi terjedése? Oldal megtekintéséhez kattintson ide. ("Casual Transmission of FIV?")

 

Fordította Dudás Szabolcs

 

Oldal elejére